A dohánybeváltók fogalma szorosan összefügg a dohánytermesztés egyedáruságával, azaz monopóliumával, illetve a dohányjövedékkel. A dohányjövedék teljes egyedáruságot jelent, ami azt jelenti, hogy mind a nyers dohány, mind pedig a dohánygyártmányok felett kizárólagos rendelkezési jog illeti meg az államot. Ezen kizárólagos jog folytán senkinek nem szabad az illetékes hatóság engedélye nélkül Bővebben……
Pauer Gyula Tüntetőtábla-erdő című alkotásának története, 1978 – 2015 – 2020 Nagyatádnak gyönyörű parkjai, virágos-zöld terei vannak, melyek között van egy egészen különleges, ahol a tájat nem a növények, hanem az óriási, fából készült szobrok alakítják. A szoborparkot a Göröndi út mellett minden nagyatádi ismeri, sokan, sokszor sétálnak, kirándulnak arra, Bővebben……
1948 márciusában megtörtént a gyár államosítása, az új igazgató a gyár egyik korábbi munkása, a Magyar Kommunista Párt tagja lett. Az ezt követő évek politikai, gazdasági viszonyai nem kedveztek a fejlődésnek. Az ötvenes évek elejének mezőgazdasági politikája (beszolgáltatások, kuláküldözés, a termelőszövetkezetek szervezésének erőltetése stb.) miatt a konzervgyártás hátterét jelentő nyersanyag Bővebben……
A konzervgyár igazi nagyatádi vállalkozásként indult: helyi vállalkozók helyben megtermelt tőkéből hozták létre, Nagyatád és térsége adottságaira, kiváló mezőgazdasági kultúrájára alapozva. A gyár 1941-es megalapításától az 1948. évi államosításáig terjedő fél évtizede igazi sikertörténet, melynek során egy egyszerű szilvaaszalóból 100-200 főt foglalkoztató, megyei viszonylatban is jelentős, exporttevékenységet folytató üzem született Bővebben……
Áll Nagyatád határában, az egykori János-major, ismertebb nevén Kiserdő bejáratánál egy vénséges tölgy. Azt mondják, 250 év körüli lehet, ami azt jelenti, hogy az 1760-1770-es években fejlődhetett ki a csemete. Milyen volt Nagyatád akkoriban, a kiserdei tölgy csemetekorában? Atád a 18. században a Czindery család birtoka volt, és a század Bővebben……