„Nyugszik a piktor, a Nap. Most szobrász Hold kel

a tájra, formákat mutat és egyensúlyt, teret és tömeget.”

(Weöres Sándor: Nap és Hold)

50 évvel ezelőtt, 1975. június 1-jén indult az első nyári szimpózium a Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelepen. A jeles évforduló alkalmából új kiállítás nyílt a T25 Művészeti Galériában: a tárlat bemutatja az alkotótelep történetét és betekintést nyújt a művésztelep kisplasztikai gyűjteményébe.

A kisplasztikai gyűjtemény története

Az faszobrász alkotótelepen folyó munkához kapcsolódóan 1985-től kétévente országos kisplasztikai kiállításokat szerveztek a nagyatádi Művelődési Házban. A kiállításokon szereplő alkotók közül több neves szobrász ajánlotta fel egy-egy alkotását az intézménynek, és ennek köszönhetően az évek során értékes kisplasztikai gyűjtemény jött létre. E művek mellett a pécsi és a budapesti szobrászhallgatók nyári alkotótáboraiban (a 2000-es évek elejétől máig) készült alkotások is láthatók a kiállításon. A fiatal művészek szobrait az országos kisplasztikai kiállításokon is bemutatták, több közülük díjat nyert, majd – felajánlás révén – a helyi gyűjteménybe került.

A kiállítások katalógusai itt elérhetők: Nagyatádi szoborpark – katalógusok

2021-ben a teljes gyűjteményt bemutató kiállítás készült a szoborpark Látogatóközpontjának kiállítótermében. A jelenlegi kiállítás ebből egy válogatást mutat be.

Az alkotások többsége absztrakt mű, de néhány figurális munkát is láthatunk. Ilyen Kim Sung-Ihl Fájdalom című szobra, amely sötét színű fából, tömbszerű, durva vésővonásokkal kialakított emberalakot ábrázol. A mélyen lehajtott fejű, magába roskadt ember szinte tapintható fájdalmat, szomorúságot áraszt magából. Rendkívül erős, expresszív alkotás. Lendületesen lépő alakot formáz meg Zele János Első találkozás című alkotása.

A kiállított alkotások közül több mű képviseli a művészet konstruktív irányzatát, amikor az alkotó a geometrikus formákat helyezi előtérbe, erőteljesen hangsúlyozva a szerkezeti formákat, a tereket, a tömböket és a síkokat. Ezek közé sorolható Gy. Molnár István Konstrukció című, ördöglakatra emlékeztető, mérnöki pontossággal kiszámított és felépített alkotása (nagy méretű változata sajnos már nem áll), vagy Heritesz Gábor Természetesség című kisplasztikája. A szobor nagy méretű változata megtekinthető a szoborparkban. Az alkotás egy egyszerű hétköznapi tárgy, a fűrészbak sokszorosára nagyított változata. A hétköznapi tárgy óriássá növelésével a szobrász kiemeli a tárgyat eredeti környezetéből: a fűrészbak többé nem használati tárgy, hanem mindennapi társainak emlékműve. A szobor a fával dolgozó mesteremberek munkája előtti tisztelgés, erre utal az alcíme is: Tisztelet minden fával dolgozó embernek. Heritesz Gábornak további két kisplasztikája látható a kiállításon: rendkívül finoman kidolgozott, a fa tulajdonságait, szerkezetét (színeit, az évgyűrűk rendjét) kiemelő, kihasználó, egymással különös rendbe állított kockákból készített művek ezek – Helyzet és Alkalom -, melyeket érdemes közelről megnézni.

A felnagyított fűrészbakhoz hasonlóan vannak más művek is a kiállításban, amelyek ismerős, hétköznapi dolgokat ábrázolnak. A művész azonban nem a tárgy „hasonmását” készítette el: Leyer Kornél Váz című alkotása a mindannyiunk által jól ismert kerékpárnak egy kivágott részletét emeli ki, amely emlékeztet is az eredetire, meg nem is. A szoborrá alakított tárgy az alkotás során új perspektívába kerül, új jelentéseket kap.

A fával dolgozó szobrász alkalmazkodik a felhasznált anyag tulajdonságaihoz, az alkotás során figyelembe veszi, kihasználja annak lehetőségeit, szinte együtt dolgozik a fával, amely akkor is megtartja tulajdonságait, akkor is tovább él, amikor már szoborrá alakul („érik” a színe, szárad, reped stb.). A kiállításban sok alkotás szerepel, melyeken jól látható az anyag és a vele dolgozó ember közös munkája. Baráth Fábián Szög és ív című műve a kétféle kialakítás révén épít az ellentétre (szigorú szögletesség – lágy ívelés), ugyanakkor a szobor kifejezi az összetartozást, az egymáshoz kapcsolódást is. Plank Antal fából készített Rugó-ja fantasztikus alkotás: az egy fatörzsből kifaragott, egyes részein finoman, másutt durvábban megmunkált szobron jól láthatók a köríveket alkotó évgyűrűk, amelyek szintén a mű részét képezik, jelentésük van. Rendkívül finom, szép alkotás Gombos Andrea plasztikája – Cím nélkül –, a „megcsavarodott” fa, amelyen csodálatosan jelennek meg az évgyűrűk.

Bizonyos munkák valamilyen mitológiára épülnek: akár magán, például Lukács József és Nathalie Cirino: Zsiráf című alkotása, akár egy népcsoport mitológiájára, mint Eduardo Ramon Haiti karibi népek mitológiáját megidéző szobrai: A béke kakasa és a Guije asszonya. Várhelyi György Sors című alkotása az emberi lét alapkérdéseit veti fel. Sorsforgó című nagy méretű szobra, amely hasonló gondolatra épül, a szoborparkban látható. Detkovics Anikó Seb című alkotása egy, a keresztény kultúrában jól ismert szimbólumra épül. A mű egy sorozat része, a kiállításban látható szobor mellett két másik kisplasztikája foglalkozik ezzel a gondolattal. Hasonlóan egy-egy gondolat, motívum, jelkép képezi az alapját Gilly Tamás Ember, és Farkas László Kisplasztika (vagy: Madár és folyó) című szobrainak.

Különös elemei a kiállításnak a festett szobrok. Schéner Mihály alkotásai – Tulipán I., II., Bagoly – könnyed, játékos művek, nagy méretű változataikat játszótereken állították fel. Mario Merola színes szobrai más jellegűek. Kapu című alkotása a nagyatádi gimnázium udvarán áll, és a szobrász engedélyezte az iskola mindenkori diákjainak, hogy kedvük szerint időnként átfessék a művet. A ballagó diákok minden évben jelképesen ezen a kapun „lépnek ki az életbe”. A kiállításban több színes kisplasztikája is szerepel.

A kiállításon láthatók továbbá Szöllősy Enikő, Szocska László, Khasia Rezo, Fernand Vanderplancke, ef. Zámbó István és Lelkes Márk különleges szobrai.

A kiállítást rendezte, a kiállítás- és műtárgyfotókat készítette: Huszár Endre. (A fotók a Látogatóközpontban rendezett kiállításon készültek.)

A kiállítás előkészítésében, megvalósításában közreműködtek a Nagyatádi Kulturális és Sport Központ munkatársai.

Hauptman Gyöngyi