(1941. április 14., Vác – 2021. február 4. Veresegyház)

1960-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol mestere Fónyi Géza volt. 1968 és 1971 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kezdeti konstruktív szerkezetbe komponált természetelvű látványfestészete fokozatosan egyre színesebbé vált. A 70-es évek második felében valós tájszerkezetét a valószerűtlenül élénk, vöröses-lilás-narancsos színvilág váltotta fel, így téve látomásszerűvé alkotásait. Később a tájelemek váltak egyre szürreálisabbakká, mintha Tanguy világa jelent volna meg a Duna menti dombvidéken, ezzel párhuzamosan színei higgadtabbá váltak.

Mizser Pál, a magyar művésztársadalom jeles alakja, életének 80. évében méltósággal viselt hosszú betegség után 2021. február 4-én elhunyt.

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Művészi pályája kezdetén Derkovits ösztöndíjban részesült. Művésztanárként alapító tagja volt az egykor működő Zebegényi Szabadiskolának. Festészeti tanári tevékenysége mellett foglalkozott kozmológiával, antropológiával, mitológiával. Szellemi kutatásának tárgya: kapcsolat teremtése ember és természet között. A festészet mellett a gobelintervezésben és a szobrászatban is jeleskedett. Művészpályáját grafikai alkotásai is végig kísérték.

Magyar festőművész, gobelintervező, grafikus művészÚjpest, 1941. április 14. –

Mizser Pál 1941-ben született Vácon, miközben tombolt a II. világháború. Édesapja és nagyapja is a református egyház helyi vezetői, azaz presbiterek voltak, mely hatással volt a cseperedő fiatalemberre. Eleinte tanár, majd pap szeretett volna lenni, de mire elvégezte a piarista gimnáziumot, már tudatosan választotta a művészpályát.
1960: Beiratkozik a Magyar Képzomuvészeti Foiskolára, ahol mestere Fónyi Géza, tanárai Kmetty János és Barcsay Jenő voltak.
1961-1970: Kezdeti konstruktív szerkezetbe komponált természetelvu látványfestészete fokozatosan egyre színesebbé válik.
1971-1980: Valós tájszerkezetét a valószerutlenül élénk, vöröses-lilás-narancsos színvilága tette látomásossá.
1981-1990: Tájelemek egyre szürreálisabbakká, ezzel párhuzamosan színei higgadtabbá váltak.
Filozofikus alkat, izgatja a rész és egész, a határ és a végesség és végtelenség problémája, foglalkozik kozmológiával, mitológiával, keresi a kapcsolatot ember és természet között. Képeit nézve szavakkal szinte le nem írható igazi, belso vizuális élményben van része a látogatóknak.
A festészet mellett gobelintervezéssel és szobrászattal is foglalkozik, ezenkívül muvészpályáját grafikai alkotásai is végigkísérik.Mizser Pálnak nemcsak művészi tevékenysége, hanem pedagógiai munkássága is kiemelkedő. A művész alapítója és tanára a Zebegényi Szabadiskolának, rendszeres oktatója hazai és külföldi alkotótáboroknak, tanít a Szent István Egyetemen és Veresegyházon kreatív gyakorlatokat tart gyerekeknek.
Európában alig van olyan ország, ahol ne lett volna tárlata. Kiállítási helyszínei Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország, Kanada, Németország, Olaszország, és az egykori Szovjetunió.
1986-1991: három kiállítása volt Japánban.
Itthon Budapesten kívül számos vidéki nagyvárosban láthatták muveit.Mesterei: Fónyi Géza, Kmetty János, Barcsay Jenő

Díjak, elismerések
1968-1974: Derkovits-ösztöndíj

Egyéni kiállítások
1966 – Szentendre
1967, 1971, 1975 – Vác
1968 – Mednyánszky Terem, Budapest
1972 – Miskolc – Dunaújváros – Budapest
1973 – Stúdió Galéria, Budapest
1976 – Kecskemét, Érd

Művei közgyűjteményekben
Kulturális Minisztérium, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Miskolc, Vác, Paks, Balatonfüred

Irodalom
Bakonyvári M. Á.: Mizsér Pál, Művészet, 1984/4.

Forrás: Durgó Tibor