Ady József – Tűz (1981)
(Jedd, Románia, 1950. április 04.– Budapest, 1991. november 19.)
Ady József festőművész 1975-1979 között végezte el a kolozsvári főiskola festő szakát kitűnő eredménnyel. Grafikai alkotásai tusrajzok, akvarellek, linóleummetszetek, kőnyomatok. Foglalkoztatta a plakátművészet, a karikatúra, írt verseket is.

Kolozsvárott élt, tagja volt a Marosvásárhelyi Műhely (MAMŰ) csoportnak (lásd: https://artportal.hu/lexikon-szocikk/mamu/), ám a rendkívül kemény diktatúra miatt mindvégig perifériára szorítva, igen mostoha körülmények között dolgozott. 1986 végén kitették állásából is. Főiskolai diplomája ellenére 7 éven át mások által tervezett díszleteket festett a kolozsvári Román Opera számára. S „ahogy sokasodtak életében a tragikus mozzanatok, a művek tartalmiságában úgy vált egyre uralkodóbbá a dráma. Ennek kifejezésére pedig egyre kevesebb eszközt használt. A narratív elem minimálisra redukálódott, a felvillantott alakok viszont egyre kiszolgáltatottabbak voltak. Ez volt az az időszak, amikor a korosztályához tartozó, szemléletben hozzá közel álló alkotók sorra elhagyták Romániát” – írta róla Chikán Attila művészettörténész.

1990-ben áttelepült Magyarországra, s bár élete egzisztenciálisan rendezetté vált, ekkor már súlyos beteg volt, és a közeli halál tudatában dolgozott. „Tudatában volt annak, hogy kevés ideje van már hátra, mintegy megengedte magának a számvetést. Nem a drámává fokozott gesztust látjuk ekkor készült művein, nem a kitöréseket, hanem az emlékezés fontosságát, a gondolattá mélyülő élményt. A színek kitisztulnak, néhány festői lapon csak az árnyalatok mesélnek, míg máshol szinte belehasít a lágyabb színárnyalatok közé egy jól hangszerelt tiszta folt vagy gesztus.“ (Chikán Attila)
Tűz című nagy méretű szobrát 1981-ben készítette a nagyatádi művésztelepen. A szobor 11 méteres magasságával a legmagasabb a szoborparkban. Csodálatosan kifaragott, rendkívül magas szintű mesterségbeli tudásról tanúságot tévő alkotás.





Forrás: