(Zetelaka, 1949. július 21. – Kőszeg, 2008. április 7.)

Elismerések: Országos Éremművészeti Biennálé díja, Sopron (1981, 1989, 1991, 1997), Munkácsy-díj (1990), posztumusz MS mester-díj (2009)

1976-tól haláláig Magyarországon élt és alkotott.

1968 és 1972 között a kolozsvári lon Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanul. 1976 óta élt Magyarországon: először Balassagyarmaton, majd 1982-től Kőszegen telepedett le. Ez a város vált végleges otthonává, itt teljesedett ki művészi pályája. Elsősorban fából dolgozott, de alkotásai anyagául időnként követ vagy bronzot is használt. Munkáira jellemző az elvont formavilág, ami kezdetben erősen redukált plasztikákban fogalmazódott meg. Később szimbólumrendszere bővült, áttételesebbé vált, de mindvégig felfedezhető a mélyen a népművészetben gyökerező, szemléletmódja. Ugyanakkor, művei a legújabb szobrászati és éremművészeti tendenciákba simuló korszerű, progresszív alkotások.

A hetvenes évek végétől évente vett részt csoportos képzőművészeti tárlatokon, s szinte minden kiállításáról díjjal, éremmel tért haza. Elnyerte az 1978-as, 1979-es és 1981-es Tavaszi Tárlat díját Salgótarjánban, 1981-ben, 1989-ben, 1991-ben és 1997-ben az Országos Éremművészeti Biennálé díját Sopronban, majd 1983-ban megkapja a pécsi VIII. Országos Kisplasztikai Biennálé díját is. 1983 és 1986 között Derkovits-ösztöndíjas. 1984-ben a kaposvári Dunántúli Tárlat díját is megszerzi, majd 1985-ben az V. Országos Éremművészeti Biennálé Ferenczy Béni-díját. Pécsett a IX. és a XII. Országos Kisplasztikai Biennálé díját és a Derkovits-nívódíjat. 1986-ban a Pannónia Triennálé díját nyeri el Kismartonban. 1987-ben megkapja a Tavaszi Tárlat díját Szombathelyen és ismét elnyeri a Dunántúli Tárlat díját Kaposváron. 1990-ben Munkácsy-díjjal tüneteik ki. 1992-ben a Vásárhelyi Őszi Tárlat díját, és a nagyatádi Országos Faszobrászati Kiállítás díját is elnyeri. 1994-ben és 1998-ban egyaránt részesült a zalaegerszegi Regionális Kisplasztikai Tárlat díjában. 2001-ben elnyeri az Országos Groteszk Pályázat díját Kaposváron. Hosszan tartó súlyos betegség következtében, viszonylag fiatalon hunyt el. Ennek ellenére, jelentős életművet hagyott hátra. 2009-ben posztumusz részeül az Orbis pictus kiállítás díjában Veszprémben és megkapja az MS mester-díjat.

Forrás: Durgó Tibor